Ezt kommunikációval már nem lehet elfedni. Mindenki érzi.

Az elmúlt években a kormány úgy hajtott végre egy komoly megszorítást a nyugdíjrendszerben, hogy azt eddig igazán észre sem vették az érintettek. Lényegében az egyszeri juttatások kommunikációjával elterelik a nyugdíjasok figyelmét arról a szakadékról, ami az elmúlt években a bérek és a nyugdíjak között alakult ki. Ez a trend folytatódik a következő években is - írja a Zoom.hu.
Míg 2014-ben a nettó átlagkereset 155,7 ezer forint volt, addig egy átlagos nyugdíjas 118,4 ezer forintot vehetett kézhez havonta - vagyis az átlagnyugdíjas megkapta a nettó átlagbér 76,1 százalékát (ezt hívják helyettesítési rátának.) Idén ez az első három negyedéves nettó bérekkel (215,5 ezer forinttal) számolva 60,6 százalékra jön ki, ám a januári emelés után ez a mutató 58 százalék alá csökken - olvasható a portálon.

Az elmúlt években ugyanis míg a nettó bérek rég nem látott mértékben emelkedtek, a nyugdíjak épphogy növekedtek - így alakulhatott ki a nagy különbség a bérek és a nyugdíjak között. A változásoknak a nyugdíjemelések inflációhoz rögzítésével ágyazott meg az Orbán-kormány még 2011-ben, amikor megszüntette a nyugdíjak vegyes - bérekhez és inflációhoz egyszerre kötött - emelését. A jól belátható költségvetési szigorításnak a politikai marketingje is kiváló volt, ugyanis a 2010-es kampányban a Fidesz arra tett ígéretet, hogy 'megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét' - vagyis azt kizárólag az inflációval emeli.

Ehhez képest 2013-ban és 2014-ben még túl is teljesítették a tervet - ugyanis a januári emelés rendre nagyobb lett, mint a tényleges infláció -, így akkor valóban emelkedett a nyugdíjak reálértéke. A 2010 és 2014 közötti időszakban a bérek emelkedése és a nyugdíjak emelése még lépést tartott, sőt az infláció feletti emelések következtében a helyettesítési ráta 2012-ben 78 százalék fölé emelkedett. 2014-től azonban fordulat következett: egyre nagyobb mértékben emelkedtek a bérek, amelynek hatására nagyon gyorsan kinyílt az olló a nyugdíjak és a bérek között.

A kormány továbbra is tartja magát a saját maga által hozott szabályhoz, és 2019-ben sem emeli gyorsabban a nyugdíjakat, mint a várható infláció, így januárban mindössze 2,7 százalékos növelés jön - a kormány ugyanis ekkora inflációt tervez. Ezért 2019 novemberében ismét kiegészítő nyugdíjemelés következik - amikor is már a tényleges infláció ismeretében lehet korrigálni a januári emelés mértékét.

A kormány a viszonylag alacsony nyugdíjemelést olyan akciókkal ellensúlyozza, mint az időnkénti Erzsébet-utalvány osztása, vagy a nyugdíjprémium kifizetése. Idén az átlagnyugdíj nettó 130,5 ezer forint lesz, ami évi 1,566 millió forintos jövedelmet jelent. Ehhez adott a kormány az idén maximum 18 ezer forintot, ami mellé a tavaszi választások előtt 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt is hozzácsapott. A két juttatás együtt további 1,8 százalékos nyugdíj-kiegészítést jelent, ám mivel egyik egyszeri juttatás sem épül be az öregségi ellátás összegébe, tartósan nem emelik a nyugdíjasok jövedelmét. Ezzel szemben, ha ugyanezt a pénzt az állami nyugdíjbiztosító emelésben adta volna meg, akkor a következő években újra és újra ki kellene fizetnie, ami viszont a nyugdíjrendszer kiadásait hosszú távon növelné - olvasható a Zoom.hu írásában.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Egyéb
Címke:  
Egyéb
|
Időpont:
2019. 01. 14.
Hírek
Címke:  
Hírek
|
Időpont:
2018. 12. 29.
Több 100 ezren a legszegényebbek között.
Hírek
Címke:  
Hírek
|
Időpont:
2018. 12. 29.
Ezt kommunikációval már nem lehet elfedni. Mindenki érzi.